Velence - buszok

A Pó és a Piave folyók torkolata között, 118 szigeten elhelyezkedő Velence - vagy ahogy az olaszok hívják, Venezia – a világ egyik legnépszerűbb turistacélpontja. A város az Adriai-tenger északi partján helyezkedik el, így sokan az „Adria királynőjeként” is emlegetik. A hidakkal és csatornákkal összefont város feledhetetlen élményt nyújt az idelátogatók számára, így mindenképpen érdemes buszra szállni és legalább pár napra idelátogatni – a FlixBusszal gyorsan és kényelmesen tehetjük ezt meg. Ha bár mára már valamelyest megkopott, a romantikus város megőrizte az elmúlt évszázadok töretlenül gyönyörű építészeti kincseit. Velence és lagúnái az UNESCO Világörökség részét képezik. Ha csábítóan hangzik ez a leírás, úgy érdemes minél előbb buszra szállnunk és ideutaznunk, hisz a város veszélyben van: az elmocsarasodás és a tengeresztint lassú de folyamatos emelkedése miatt elkezdett süllyedni és nem lehet benne senki sem biztos, hogy pontosan meddig fogja bírna – ha bár a szakértők természetesen folyamatosan dolgoznak a csodálos város megmentéséért. A téli hónapokban az úgynevezett ’Aqua Alta’ elönti a város utcáit tengervízzel, évente akár többször is, így tavasszal vagy ősszel a legérdemess idelátogatni. A nyári hónapok túl forróak lehetnek. Ha még is télen jönnénk, a turistaközpontokban találhatunk aqua alta térképeket, mely megmutatja, a város mely részeit érinti leginkább az általában mindössze pár órás áradás. Ha bár busszal érdemes ideutazni, a városnézést vagy gyalog vagy pedig hajóval tegyük meg. A kisebb szigetek, mint például az üvegiparáról híres Murano, menetrend szerint közlekedő hajójáratokkal megkőzelíthetőek – akik viszont valami igazán romantikusra vágynak, azok mindenképp szálljanak gondolára és menjenek végig pár kanálison a naplementét csodálva.

Mi mással kezdenenénk a városnézést ha nem a világhírű Szent Márk térrel (’Piazza San Marco’)! Ez a tér sokak szerint a világ egyik legszebb tere melynek nincs párja kerek e világon. Ha bár több látnivaló is akad itt, mind közül leginkább a Szent Márk-székesegyház (’Basilica di San Marco’) emelkedik ki leginkább. Az épület a bizánci építészet egyik legjobban megőrzött műremeke mely a XI. századtól a XVII. századig folyamatosan fejlődés alatt állt, így több évszázad lenyomatát láthatjuk a varázslatos épület falain. Szintén a Szent Márk téren található a ’Campanile’, Szent Márk harangtornya. Ha bár talán sorba kell állnink, a körülbelül 100 méter magas toronyba felsétálva gyönyörű kilátást kaphatunk Velence tájára – kihagyhatatlan! Érdekesség, hogy a torony egyszer teljesen összeomlott 1902-ben, így teljesen újjá kellett építeni. Az új, mostani tornyot, 1912-ben avatták fel. Velene egy másik közismert látványossága a Dózse-palota (’Palazzo Ducale’). A gótikus épület egykoron a Velencei Köztársaság fejének, a dózsénak adott otthont. Az épület a ’Piazzettán’ fekszik, melynek másik oldalán a ’Libreria’, egy reneszánsz stílusú könyvtár található. Az előbb már említett gondolázást több külöböző csatornán is megtehetjük, de mind közül a leghíresebb a ’Canal Grande’. Ez a város fő közlekedési útvonala, melynek két partján templomok és paloták százai sorakoznak. Ezek közül a Vámház (’Punta della Dogana’), a ’Ca’ Rezzonico’, és a Pesaro-palota a legnevezetesebb látványosságok a csatorna bal oldalán, míg a jobb oldalán megszámlálhatatlan másik palotát figyelhetünk meg. Hajóra szállva átmehetünk Murano szigetére is, mely a város üveggyártásának központja – érdekes kiállításokat és magát a gyártási folyamatot is megfigyelhetjük itt, valamint egyedülálló csecsebecsékkel térhetünk haza.

A VI. századi népvándorlások során telepedtek le az első népcsoportok a mai Velence környékén, akik főként halászatból és sólepárlásból éltek meg. Néhány száz év alatt elkezdték kinőni letelepedési területüket, ekkor kedződött meg a szigetek kiterjesztése és összekötése – és ekkortájt alakult ki a Rialto szigeten a mai velencei városközpont is. A város fontos kereskedelni szerepet játszott az elkövetkezendő évszázadok során, melynek befolyása egészen az arab államokig kiterjedt. Pontosan a kereskedelem miatt a helyi közösségek egyre inkább összefonódtak, így választották meg 700 környékén az első dózsét és így kezdőtött meg a Velencei Köztársaság több mint ezer évig tartó virágzása. A köztársaságot a francia Napoleon Bonaparte törölte el az 1700-as évek végén, mikor is a hadvezér ellenállást nem tapasztalva vonult be a városba. Később ő adta át a várost a Habsburgoknak, bár később az uralom oda-vissza ingázott a franciák és az osztárkok között. A Habsburg Birodalom végül átengedte a várost az Olasz Királyságnak 1866-ban, ahol ma már közel 300 ezren élnek.

A város kultúrájának egyik talán legismertebb hagyománya a Velencei Karnevál. Minden évben hamvazószerda előtt két héttel rendezik meg ezt a télbúcsúztató ünnepségsorozatot, mikor is a városban mindenki csónakokra és hajókra száll, beöltözik, eszik-iszik és a nap végén tűzijátékokkal köszön el a téli hónapoktól. A beöltözés legjellegzetesebb kiegészítője az álarc. Több kisebb boltot is találhatunk a város apró utcáin, melyek maszkok készítéseben specializálódnak. Egyedi darabok ezerei közül válogathatunk, mely egyértelműen a legjobb szúvenír, ha valamit hazavinnénk emlékül Velence városából. A művészetek kedvelői sem fognak unatkozni, ha Velencébe látogatnak. Számos múzeum és képtár várja a látogatókat, az Akadémiai Képtár, a Peggy Guggenheim-gyűjtemény vagy a Gettómúzeum csak néhány a sok közül.

A nappal gyönyörű Velence naplement után sem veszti el varázsát. Mind közül a legérdekesebb program a már említett gondolázás lehet, mely az éjszaka kivilágított kanálisokon még romantikusabb, mint nappal. A város utcái szintén tele vannak bárokkal és tavernákkal, így mi lehetne tökéletesebb, mint egy nyári estén kiülni egy teraszra, meginni egy pohár bort, és rendelni egy igazi olasz pizzát? A helyiek egyik kedvenc helye a ’Bacareto de Lele’. Ez a kis hely a ’Giardini Papadopoli’ mellett lelhető fel, ahol megengedhető áron ehetünk és ihatunk miközben átérezhetjük az igazi barátságos velencei hangulatot a helyiekkel. Az esti italozást élő zenével is egybeköthetjük a ’Venice Jazz Club’-ban! Foglaljunk előre asztalt, mivel a helyiség elég apró, de ettől igazán hangulatos. Innen továbbmehetünk a ’Cafe Noir’-ba, mely szintén közkedvelt nem csak turisták, de a helyiek körében is. Ez a bár több koktélkülönlegességgel is szolgál és a város szívében, megannyi kisebb-nagyobb templom között fekszik, így könnyedén betérhetünk ide az egésznapos városnézést követően is. Finom italokat és jobbnál jobb falatokat taláhatunk még az ’Osteria da Codroma’, az ’Il Ridotto’, és a az ’Al Cavo’ éttermekben is. A koktélok kedvelőinek nem csak ide, de a ’Harry’s Bar’-ba is be kell térniük. Ez az ikonius, 30-as éveket idéző bár közvetlenül a vízparton helyezkedik el és gyakran látogatott világsztárok által is – ki tudja, lehet hogy itt fog összefutni kedvenc színészével vagy énekesnőjével? Érdemes szerencsét próbálni hazautazás előtt, mielőtt másnap visszaszállunk a buszra.